szonika blogja
|
Megnyitotta: |
szonika |
Elindult: |
2005. Nov. 24, 0:48 |
Publikus: |
igen |
|
I know I wasn't there
when you needed me the most
I know I didn't care
and was afraid to get so close
tonight it's getting hard to fall asleep
cause it becoming clear that I procalling to pieces
and i can not reverse it
so I've got one more thing to say
I'm sorry for your pain
I'm sorry for your tears
for all the little things I didn't know
I'm sorry for the words I didn't say |
Hozzászólások
Hozzászólások
So speak kind to a stranger
cause you'll never know
it just might be an angel come
knockin' at your door |
Hozzászólások
Because you know I'll always love you, no matter what. |
Hozzászólások
Cifra Jutka egyszercsak gondót egy nagyot.
Odakinn a konyhába, nagy tüzet rakott.
Sütött főzött összevissza, mind a lagziba.
És nem vette észre, hogy hol van a hiba.
A baromfit tollastu tette a zsírba.
A fűszer meg ottmaradt, a papirosba.
A porcukrot lisztnek nézte, és úgy gyúrta meg,
a rántásba kerűt a szagos szegfüszeg.
Keszeg Marci, a vendég, megérkezett már.
Szörnyü módon füstőgött a pecsenyés tál.
Megette a tollas tyúkot megkékűt bele
Maj kiúgrott kínjába mind a két szeme.
Hej, azóta nagy idő telt el kiskomám.
Cifra Jutka megőszűt a régi tanyán.
Ámde gazda sose kerül a födél alá.
Mert az ilyen gazdaasszony gazdát nem talál. |
Hozzászólások
May those who love us, love us. And those who don't love us - may God turn their hearts. And if He cannot turn their hearts, may he turn their ankles, so that we may know them by their limping. |
Hozzászólások
Ha holdfényre ébredsz és felülsz az ágyban
Magad találod egy úszó szobában
A holdfény elönti a padlót, a széket
Némán szitálva megfürdet téged
Három az óra, aztán negyednégy
Többé nem alhatsz az agyadban fecskék
A holdfényben álló nagy fényes lakásban
Te meztelen sétálsz egy kék szín világban
Az ablaknál állva a holdfényes házak
Mint sötétlő őrök vigyázban állnak
Az asztalnál ülve szem fájdulva nézed
A mindent elöntő sok holdfényes képet
Negyednégy és félnégy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat
Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú sötétlő nagy ember
A holdfény, a holdfény megéget, megéget
A túlsó világból bolondít téged
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel
Álmatlan ember ül sajgó szemekkel
És nem tudja mit hoz a káprázó tenger
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel
Na most ez hasonlat
A jelen műsornak
Nagy átfogó képe
A holdnak a fénye
Mivel most világunk
Nagy holdfényben fürdik
S mi velünk történik
Azt más honnan küldik
Hát úgy hallgassátok
A ma esti műsort
Hogy minden dalával
A holdfénytől elforrt
Negyednégy és félnégy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat
Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú ragyogó nagy tenger |
Hozzászólások
Hozzászólások
„Apu!…” Igazán csoda volt, de
még elkaptam a gyereket.
„Látod?!…” mutattam le a mélybe.
Hallgattunk. Lóci reszketett.
Reszketett és csak nagysokára
mondta: „Rémes, hogy az ilyen
életveszélyektől az ember
nem szabadul, csak…” s hirtelen
elakadt. „Csak, ha…” szava ismét
fátyolos lett és remegő.
„Csak ha szót fogad!” mondtam én. És:
„Csak ha már meghalt!” mondta ő.
(sz. l.) |
Hozzászólások
És nem tudom, melyik szelídebb,
a farkas, ami a bárányt,
a bárány, ami a rétet,
a rét, ami a farkast eszi meg? |
Hozzászólások
|